//Végkielégítés – mikor, kinek és milyen feltételekkel jár?
2021. november 10.
Tudástár / #foglalkoztatás szabályai

Végkielégítés – mikor, kinek és milyen feltételekkel jár?

2021-11-10T17:29:07+02:00

Nagyon leegyszerűsítve végkielégítés akkor jár a munkavállalónak, ha megszűnik a jogviszonya. Ugyanakkor ennek meghatározott törvényi feltételei vannak, amivel nem árt tisztában lenni. Sok munkavállaló önérzetét sérti, ha kirúgják, így inkább aláírja a közös megállapodást a jogviszony megszüntetésére, de ezzel biztos, hogy jól jár?

Mai cikkünk arra vállalkozott, hogy bemutassa részletesen a végkielégítés jogintézményét, és azt, hogy milyen jogszabályi feltételek szükségesek a pénzjáradék érvényesítéséhez.

Mely esetben jogosult a munkavállaló végkielégítésre?

Végkielégítésre csak meghatározott esetekben válik jogosulttá a munkavállaló, amelyeket a Munka Törvénykönyve tételesen tartalmaz.

  1. A jogviszony a munkáltató rendes felmondása alapján szűnik meg.
  2. A munkáltató megszűnik jogutód nélkül.
  3. A munkáltató személyében olyan jellegű változás áll be, hogy a gazdasági egységet olyan más üzemeltető veszi át, amely nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá (pl. korábban magániskola működtetése állami kézbe kerül, így ennek következtében az intézmény már nem fog az Mt. hatálya alá tartozni).
  4. A munkavállaló azonnali hatályú felmondását a törvényben meghatározott indokok egyike miatt, jogosan nyújtotta be. (A munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.)

Végkielégítés a fenti esetekben is csak akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az adott munkahelyen legalább 3 éve folyamatosan alkalmazásban állt, és a felmondás közlésének időpontjában is foglalkoztatottnak minősült.

Melyek azok az esetek, amikor a munkavállaló nem válik jogosulttá a végkielégítésre?

A törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor ugyan fennállnak a végkielégítésre jogosító feltételek, de az a munkavállalónak még sem jár.

  1. A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása, vagy a kifogásolható munkahelyi viselkedése.
  2. A felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjas.
  3. A munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjas státuszú.
  4. A munkáltatói felmondásnak az indoka nem a munkavállaló egészségügyi okkal összefüggő képessége.
  5. A munkavállaló jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre.

Végkielégítés alapját képező jogosultsági idő

A munkavállaló csak abban az esetben válik jogosulttá a végkielégítésre, ha az adott foglalkoztatónál lévő jogviszonya legalább 3 éve fennáll. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időszakot, amelyre tekintettel a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ide sorolandó a fizetés nélküli szabadság vagy a táppénz időtartama.

Példa

A munkavállaló 40 napnyi táppénzes papírt adott le a munkáltatójának. Az első 15 napban betegszabadságra tekintettel kapott díjazást. A fennmaradó 25 napra táppénz folyósítottak neki. Ez esetben mind a 40 nap beleszámít a végkielégítésre jogosító 3 év folyamatos időtartamba, hiszen csak 25 nap táppénzes kiesőideje volt, így a kiesdő idő mértéke nem érte el a 30 napot.

A kieső idő számításakor nem kell figyelembe venni a szülési szabadság, a gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, illetve a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejéből 3 hónapot, azaz ezek az időtartamok beleszámítanak a 3 év folyamatos jogviszonyba.

A végkielégítésre a munkavállaló csak akkor szerez jogosultságot, ha a felmondás közlésének időpontjában rendelkezik a 3 év folyamatos jogviszonnyal. Sok esetben a felmondást 30 napos felmondási idő is követi. Ez már nem képezi a végkielégítésre jogosító időszak alapját, tehát nem számít bele a 3 évbe.

Mi a végkielégítés mértéke?

végkielégítés összege

Abban az esetben, ha a jogviszony a munkavállalóra vonatkozó nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg, a magánszemély emelt összegű végkielégítésre válik jogosulttá.

végkielégítés összege nyugdíjas munkavállaló esetén

Kölcsönzött munkavállaló is jogosult végkielégítésre?

Igen! Azonban arra figyelemmel kell lenni, hogy csak az utolsó egybefüggő kikölcsönzés időtartama számít bele a végkielégítés alapjául szolgáló időbe. Ha a kölcsönzés több részletben valósult meg, úgy a különböző kikölcsönzések időtartamai nem adódnak össze.

Mi a teendő, ha elmarad a kifizetés?

A végkielégítés megfizetése a munkáltató kötelessége és felelőssége. Azonban, ha a kifizetés elmarad, úgy a munkavállaló jogosult igényt tartani a juttatására és a törvényben meghatározott eszközökhöz folyamodni.

  1. Szóban vagy írásban is felszólíthatja a foglalkoztatóját a jogszabályi kötelességek betartására és a végkielégítés megfizetésére.
  2. Ennek sikertelensége esetén fizetési meghagyást (FMH-t) indíthat közjegyző közreműködésével a pénzkövetelés behajtása érdekében.
  3. Ha mindezek után sem hajlandó a munkáltató megfizetni a munkavállalónak járó juttatást, úgy a jogosult munkaügyi bírósághoz fordulhat és peres úton érvényesítheti követelését.