//Szellemi termék jogdíjának adózása
2020. október 27.
Tudástár / #adózás

Szellemi termék jogdíjának adózása

2020-10-27T10:57:57+02:00

 

Számos olyan tevékenység van, amelynek elvégzése nem eredményez kézzel fogható terméket. Ide sorolhatjuk többek között a színpadi előadásokat, irodalmi műveket, a zeneműveket, az építészeti terveket vagy éppen a műszaki találmányok ötleteit.

Az alkotás létrehozása alapjába véve nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, viszont ha a magánszemély értékesíti a terméket, akkor már bevétele keletkezik, így azt már adózási szempontból is vizsgálni kell. Az értékesítés többféleképpen történhet:

  • munkaviszony keretében történő értékesítés,
  • megbízás által történő értékesítés,
  • magánszemély által már korábban létrehozott termék értékesítése.

Munkaviszonyban létrehozott alkotás

A szellemi termék létrehozása történhet munkaviszony keretén belül. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató munkaszerződést köt a munkavállalóval, ahol a feladata a termék létrehozása lesz. Ezen jogviszony alkalmazása során a munkaviszony ismérveit kell alkalmazni, szabályozása a Munka törvénykönyve alapján történik. A megszerzett jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így bérjövedelemként kell adózni utána, vagyis a munkavállaló részéről 15 %-os személyi jövedelemadó és 18,5 % társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség keletkezik. A munkáltatónak pedig 15,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást kell fizetnie. Költségelszámolásra csak a munkáltató által költségtérítés jogcímen fizetett bevétel esetén van lehetőség. Mivel SZJA-t is fizetni kell, így adott esetben adókedvezmény elszámolására is van lehetőség. Az adó levonásáról és megfizetéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia. Az egyéb munkaviszonyokhoz hasonlóan itt is létrejön a biztosítottság, amelyet legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz.

Önálló tevékenység keretében létrehozott alkotás

Amennyiben a magánszemély egy vállalkozás megbízásából hozza létre a terméket, akkor a díjazást meg kell bontani személyes közreműködésből származó részre, valamint az alkotás felhasználásának átadásából (szerzői jogdíj) származó részre.

Személyes közreműködésből származó bevétel (megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján) után személyi jövedelemadót kell fizetni, viszont biztosítottság csak akkor jön létre, ha a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra annak harmincad részét. A biztosítottság létrejötte esetén keletkezik bejelentési és járulékfizetési kötelezettség is.

Az alkotás felhasználásának átengedéséből származó jövedelem (felhasználási szerződés alapján) szintén adóköteles, viszont a biztosítottság vizsgálatakor a jövedelem ennek a részét már figyelmen kívül kell hagyni, ugyanis ez nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.

Mint ahogy az összes önálló tevékenységből származó bevételnél, itt is lehetőség van költségelszámolásra, amely megvalósulhat tételes költségelszámolással vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tételes költségelszámolás esetén az összes, a szellemi termék létrehozásával kapcsolatos költséget számlával igazolva kell alátámasztani. Ez esetben év közben a költségelszámolás mértéke nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Amennyiben a felmerült költségek összege ettől több, akkor a fennmaradó költséget az év végi adóbevallásban lehet érvényesíteni, legfeljebb a bevétel összegéig. 10 százalékos költséghányad elszámolható igazolás nélkül is. Nyilatkozat nélkül automatikusan az utóbbi módszer alkalmazandó. A megbízott a költségelszámolás módjáról az „Adóelőleg-nyilatkozat a tárgyévi adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről” nevű nyomtatványon tud nyilatkozni.  Adókedvezmények e foglalkoztatási formánál is igénybe vehetőek. Az adó bevallása, levonása és megfizetése a kifizető feladata, amelyet a tárgyhót követő hónap 12-ig köteles megtenni. A kifizetőt továbbá terheli a szociális hozzájárulási adó valamint szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség is.

Példa: 2020. 03.01-én egy könyvkiadó vállalat megbízást ad a magánszemélynek egy könyv megírására 2020.08.31-ei határidővel. A magánszemély ezért 1.800.000 Ft-os díjazásban részesül. Ebből 920.000 Ft a személyes közreműködés díja, míg a szerzői jog 880.000 Ft. A magánszemély költségelszámolásról nem nyilatkozik.

Időszak: 2020.03.01 – 2020.08.31. = 184 nap
Költségelszámolás: 1.800.000 * 0,1 = 180.000 Ft
Fizetendő SZJA: 1.800.000 – 180.000 = 1.620.000 Ft  -> 1.620.000 * 0,15 = 243.000 Ft 


Biztosítás vizsgálata: 161.000 * 0,3 / 30 = 1.610 Ft/nap lesz az a határ, amely összeg felett létrejön a biztosítottság.
920.000 / 184 = 5.000 Ft a napi jövedelem, amely meghaladja az 1.610 Ft-os napi jövedelemhatárt, így a biztosítás létrejön, amelyet be kell jelenteni az adóhatósághoz.
Fizetendő TB járulék: (18,5 %): 920.000 * 0,185 = 170.200 Ft.

A kifizetőt terhelő adók:

  • Szociális hozzájárulási adó (15,5 %): 1.800.000 * 15,5% = 279.000 Ft
  • Szakképzési hozzájárulás (1,5 %): 1.800.000 * 1,5% = 27.000 Ft

A nettó díjazás: 1.800.000 – 243.000 – 170.200 = 1.386.800 Ft.

Magánszemély által már korábban létrehozott alkotás értékesítése

A harmadik eset, amikor a magánszemély a szellemi terméket már korábban létrehozta és csak a szerzői jogot akarja értékesíteni. Ekkor a megszerzett bevétel szintén önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ami azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót ez esetben is fizetni kell. A szerzői jog értékesítése nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A magánszemélynek költségelszámolásra, valamint adókedvezmény igénybevételére szintén van lehetősége. Az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítani és levonni, továbbá szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is fennáll.

Magánszemélyek között értékesített alkotás

A magánszemélyek egymás közötti szellemi termék értékesítése esetén nincs kifizető, aki levonja az adót, tehát a magánszemélynek önadózással kell a bevallási és fizetési kötelezettségeit teljesíteni.  A bevétel összevont adólapba tartozó, önálló tevékenységből származó bevételnek fog minősülni, amelyből költséget lehet elszámolni.  A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 15,5 % szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik. Mivel a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély a kötelezett, úgy az adókat a jövedelem 87%-a után kell teljesíten

Példa: A magánszemély 2.000.000 Ft-ért értékesítette a szellemi terméket, és 650.000 Ft tételes költségelszámolásról nyilatkozott.

Bevétel: 2.000.000 Ft
Költség: 650.000 Ft
Jövedelem: 2.000.000 – 650.000 Ft = 1.350.000 Ft
Adóalap: 1.350.000 Ft * 87% = 1.174.500 Ft

Személyi jövedelemadó: 1.174.500 Ft * 15% = 176.175 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 1.174.500 Ft * 15,5% = 182.078 Ft