//Minden, amit a szabadságokról tudni érdemes
2020. szeptember 15.
Tudástár / #foglalkoztatás szabályai

Minden, amit a szabadságokról tudni érdemes

2020-09-15T11:01:21+02:00

 

Minden munkavállalónak jár szabadság, betegszabadság vagy lehetősége van igénybe venni fizetés nélküli szabadságot is. Egy munkaügyi ellenőrzés során szembesülhetünk azzal, hogy nem a törvénynek megfelelően adtuk ki a szabadságot a munkavállaló részére, vagy nem az előírtaknak megfelelő nyilvántartást vezettünk. Ezek elkerülése érdekében összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a szabadságokkal kapcsolatban.

Szabadság

A munkavállalónak minden naptári évben jár szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. A pótszabadság nem jár automatikusan, azt igényelni a „Nyilatkozat pótszabadság megállapításához” nevű nyomtatvány kitöltésével lehetséges, amelyet a munkáltató felé kell leadni. Nyilatkozni minden adóév elején szükséges, vagy ha a munkaviszony év közben keletkezett, úgy a belépéskor van lehetőség leadni a kitöltött dokumentumot.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, melyhez hozzáadódnak a pótszabadságok, viszont év közben létrejött vagy megszűnt jogviszony esetén ezeket arányosítani kell.

Pótszabadságok

Az életkor növekedésével a munkavállalónak pótszabadság jár, ami a következőképpen alakul:

  • a 25. életévtől: +1 nap
  • a 28. életévtől: +2 nap
  • a 31. életévtől: +3 nap
  • a 33. életévtől: +4 nap
  • a 35. életévtől: +5 nap
  • a 37. életévtől: +6 nap
  • a 39. életévtől: +7 nap
  • a 41. életévtől: +8 nap
  • a 43. életévtől: +9 nap
  • a 45. életévtől: +10 nap

A munkavállaló az életkor utáni pótszabadságra abban az évben lesz először jogosult, amelyben az arra vonatkozó életkort betölti.

Gyermekek után is jár a munkavállalónak szabadság, a gyermek 16. életévének betöltéséig:

  • egy gyermek után 2
  • két gyermek után 4
  • kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság vehető igénybe

A gyermek utáni pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, amit nem kell arányosítani függetlenül attól, hogy év közben lett rá jogosult a szülő. Utoljára pedig abban az évben lehet igénybe venni, amelyben a gyermek a tizenhatodik életévét betölti.

Ha a szülő gyermeke súlyos fogyatékos (pl. igazoltan glutén- vagy laktózérzékeny), úgy az utána igénybe vehető pótszabadságok 2 nappal nőnek.

Az édesapát a gyermek születésekor, legkésőbb a szülést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap szabadság illeti meg. A szabadság igénybevételéhez szintén nyilatkozatra van szükség, amelyhez csatolni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának a másolatát is. Az apát megillető szabadságos napokra kifizetett távolléti díjat a vállalkozásnak megtéríti a Magyar Államkincstár, amihez a Kincstár felé be kell nyújtani az elszámolólapot, mellékelve az édesapa nyilatkozatát, valamint a baba születési anyakönyvi kivonatának, a TAJ és lakcím kártyájának a másolatát.

A kiskorú munkavállalónak a 18. életévének betöltéséig 5 nap pótszabadság jár.

Abban az esetben, ha a munkavállaló:

  • megváltozott munkaképességű (ide olyan személy értendő, akinek betegsége, rokkantsága, fogyatékossága befolyásolja munkavállalását)
  • fogyatékossági támogatásra jogosult,
  • vagy vakok személyi járadékára jogosult,

évenként 5 munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak jogosultságáról hivatalos dokumentummal kell rendelkezni, amely megfelel a jogszabályokban előírtaknak.

Vannak olyan speciális munkahelyek, ahol a munkavállalók föld alatt, az ionizáló sugárzásnak kitéve, legalább napi 3 órát dolgoznak. Őket évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

Példa:

Egy 45 éves, 2 tizenhat év alatti gyermekes családapa 2020. augusztus 1-jén lép munkába. Az őt megillető szabadságok a következőképp alakulnak:

Alapszabadság mértéke: 20 munkanap

Életkoráért járó pótszabadság: + 10 nap

2 gyermek után járó pótszabadság: + 4 nap

Az éves szabadság összesen 34 nap.

Mivel a jogviszony év közben kezdődött, így az adott vállalkozásnál töltött munkaviszony naptári napja 153 nap.

34 nap szabadság / 366 nap * 153 nap = 14,21 nap

A Munka Törvénykönyve alapján, amennyiben a számítás eredménye töredéknapra jön ki, akkor a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A példa esetében nem éri el a fél napot, így a munkavállalót megillető szabadság mértéke 14 nap lesz.

Hogyan alakul a szabadság az anyasági ellátások időtartama alatt?

A baba születését követően az édesanya szülési szabadságot vehet igénybe, mely 168 napig jár, és erre az időre folyósítják a Csecsemőgondozási díjat (CSED).

A 169. naptól a gyermek 2 éves koráig igényelhető a Gyermekgondozási díj (GYED). Ennek lejárta után a gyermek 3 éves koráig Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vehető igénybe.

Az anyasági ellátások ideje alatt az anyukának a következő időszakokra jár a szabadság:

  • a CSED folyósításának idejére
  • a GYED első fél évére

A GYED idejéből a fennmaradó időszakra, valamint a GYES folyósításának időtartamára nem illeti meg az anyukát szabadság.

Az anyasági ellátások alatt felhalmozódott, valamint az esetlegesen szülés előtt bent ragadt szabadságokat a visszatérést követő 60 napon belül ki kell venni.

Szabadság kiadásának szabályai

A munkavállaló előzetes meghallgatása után a szabadságot a munkáltató adja ki. A foglalkoztató 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényt a munkavállalónak 15 nappal korábban elő kell terjesztenie a munkáltató felé.

Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a heti pihenőnapokat, munkaszüneti napokat és szabadnapokat is figyelembe véve a munkavállaló évente legalább egyszer egybefüggő 14 napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.

A 7 munkanapon kívül, a többi szabadságot a munkáltató úgy köteles kiadni, hogy a szabadság kiadásának az időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

Abban az esetben, ha a munkaviszony október 1. után kezdődött, a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az adott évi szabadságot a következő év március 31-ig adja ki. Ha a munkavégzés alóli mentesítést a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet kiadni, úgy a kiadást az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell megtenni.

A tárgyévben kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelyet az esedékességének az évében kezd el kivenni a munkavállaló és a szabadságon lévő munkanapok átnyúlnak a következő naptári évre, feltéve, hogy a következő évben kivett napok száma nem haladhatja meg az 5 munkanapot.

Ha a munkavállaló nem tudja a tárgyévben kivenni a szabadnapjait, úgy az életkor szerinti napokat a felek kölcsönös megállapodása alapján lehetőség van átvinni a következő évre.

Szabadság elszámolása munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot a munkavállaló nem használta fel, úgy azt a munkaviszony megszűnésekor pénzben kell megváltani. Minden egyes fel nem használt szabadság napra a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejének megfelelő mértékű távolléti díj jár.

A távolléti óradíj részét képezi:

  • alapbér
  • bérpótlék helyett fizetett átalány
  • a szabadság megváltás időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok.

A ki nem vett szabadságot megváltani – a munkaviszony megszűnésekor történő megváltást kivéve – NEM lehet.

Példa:

A munkavállaló napi 8 órában, bruttó 320.000 Ft-ért kerül alkalmazásra. A munkaviszonya 2020.08.26-án megszűnik, és 8 nap szabadságot kell megváltani a részére. Az elmúlt fél évben teljesítménybérben és bérpótlékban nem részesült.

Távolléti óradíja: 320.000 Ft / 20 munkanap / 8 óra = 2.000 Ft

Bruttó szabadságmegváltás összege: 8 nap * 8 óra * 2.000 Ft = 128.000 Ft

Betegszabadság

A munkavállalót betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg. Ha a vállalkozás tanulószerződéses tanulót foglalkoztat, úgy részére 10 nap betegszabadságot kell biztosítani. Nyugdíjas foglalkoztatottnak ugyan táppénz nem jár, mert a Tbj. szabályai szerint nem minősülnek biztosítottnak, de betegszabadság az általános szabályok szerint őket is megilleti.

Fontos, hogy betegszabadság csak munkanapokra jár, ünnepnapokra, pihenőnapokra nem!

Év közben létrejött munkaviszony esetén a szabadsághoz hasonlóan a betegszabadságos napokat is arányosítani kell.

Példa:

Egy munkavállaló 2020. június 1-jétől állt munkába.

A neki járó betegszabadság ebben az évben: 15 nap betegszabadság / 366 nap * 214 nap = 8,77.

A fél töredéknap itt is egész napnak számít. A példa esetében így a munkavállalót 9 nap betegszabadság illeti meg.

Ha a munkavállaló üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy veszélyeztett várandóság miatt keresőképtelen, úgy a keresőképtelensége első napjától táppénzre jogosult, így betegszabadság ezekben az esetekben nem jár.

A betegszabadság igénybevételéhez orvosi igazolásra van szükség. Nem elegendő egy szakrendelésről hozott „megjelent” igazolás, hanem a házi- vagy kezelőorvos által kiállított nagyalakú, hivatalos „rózsaszín” igazolás szükséges. Ha a munkavállaló kórházba került, úgy a 15 nap tartamára jár a betegszabadság, de természetesen erről is igazolást kell hozni, amelyet a kórház állít ki.

Betegszabadságot csak saját betegség esetén lehet igénybe venni, gyermek betegsége esetén az első naptól gyermekápolási táppénzre jogosult a munkavállaló.

Ha a magánszemély nem munkaviszony keretében működik közre a vállalkozás tevékenységében, hanem társasvállalkozó, egyéni vállalkozó vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében végzi a tevékenységét, úgy részére betegszabadságot nem lehet kiadni.

A betegszabadság mértéke a távolléti óradíj 70%-a, melyet 15%-os személyi jövedelemadó és 18,5%-os társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terhel. A kifizetett távolléti óradíj után a munkáltató részéről 15,5%-os szociális hozzájárulási adó és 1,5%-os szakképzési hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik, vagy KIVA-s cég esetén 12% KIVA-t kell fizetnie a vállalkozásnak.

Szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság

Szülési szabadság

Gyermek születése esetén az édesanyát 24 hét, azaz 168 nap egybefüggő szülési szabadság illeti meg. Az anyuka ebből 2 hetet köteles igénybe venni, míg a fennmaradó részről szabadon dönthet. A szülési szabadságot legkésőbb a szülés napjától, de akár már a szülés várható időpontját megelőző 4 héttel korábban is igénybe lehet venni.

Szülési szabadság nem csak a szülőanyát illeti meg. Ugyanis annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt bírói ítélet vagy gyámhatósági határozat alapján gondozásba vette.

Bár a szülési szabadság tartama alatt az édesanya vagy szülő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szülési szabadság idejét munkában töltött időnek kell tekinteni.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadságnak több formája lehet:

  • a szülő gyermek gondozása céljából veszi igénybe
  • a munkavállaló hozzátartozója személyes, tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre vehető igénybe
  • vagy, ha egyéb okokból nem tudja ellátni, így fizetés nélküli szabadság formájában felmentést kér a munkáltatójától.

Mindhárom esetben a munkavégzés alóli felmentés nem jár automatikusan, a munkavállaló kérelmére nyújtható.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a kérelem címét: Fizetés nélküli szabadság igénylése
  • a fizetés nélküli szabadság időtartamát
  • a kérelmező személyes adatait, elérhetőségét
  • keltezést és aláírást

A fizetés nélküli szabadság igénybevételét a munkavállalónak legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelentenie a munkáltatója felé.

A munkavállaló a törvény erejénél fogva fizetés nélküli szabadságra jogosult a gyermeke gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig. Abban az esetben, ha a gyermek tartósan beteg vagy tartósan fogyatékos, úgy a gyermek 10. életévéig vehető igénybe.

Ha a munkavállaló a gyermeket örökbe fogadja, úgy a gyermek gondozása céljából igénybe vett szabadság a gyermek kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, 3 éves gyermeknél idősebb gyermek esetén 6 hónapig jár, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Alapesetben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítottság, viszont kivételt élvez ez alól a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

Ha a munkavállaló egyéb okok folytán kényszerül fizetés nélküli szabadságra, úgy azt a vállalkozásnak be kell jelentenie a NAV felé a ’T1041-es nyomtatványon, és a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett. Ehhez be kell jelentkeznie a ’T1011-es nyomtatványon. Ezt követően kerül előírásra az adófolyószámláján havonta az egészségügyi szolgáltatási járulék összege – 2020-ban 7.710 Ft, naponta 257 Ft –, amelyet a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni. Ha fizetés hiányában ez a járulék túl nagy terhet jelent számára, úgy a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy akár egy családtagja vagy munkáltatója átvállalja helyette a fizetési kötelezettséget.

A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnik:

  • a gyermek halva születése esetén
  • ha a gyermek meghal, a halálát követő 15. napon
  • ha a gyermeket ideglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos intézményben helyezték el, úgy a gyermek elhelyezését követő napot.

A szülési vagy fizetés nélküli szabadság időtartama ezekben az esetekben sem lehet rövidebb 6 hétnél (például ha a gyermek halva születik, akkor is jár a 6 hét szabadság, az édesanyának csak ezt követően kell újra munkába állnia).

A fizetés nélküli szabadság a törvény rendelkezése alapján, vagy a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére vonatkozó írásbeli nyilatkozattól számított 30. napon szűnik meg.