//Mi a különbség a szolgálati és a jogosultsági idő között?
2020. április 01.
Kisokos / #nyugdíj

Mi a különbség a szolgálati és a jogosultsági idő között?

2020-04-01T12:56:27+02:00

Öregségi nyugdíjra akkor jogosult a magánszemély, ha elérte a születési évére vonatkozó nyugdíjkorhatárt, valamint rendelkezik az előírt szolgálati idővel.

Öregségi nyugdíjat férfiak és nők is igényelhetnek, amennyiben betöltötték a nyugdíjkorhatárt és rendelkeznek legalább 15 év szolgálati idővel (ezért fontos tudni, hogy hány év szolgálati időt szereztünk, melyről korábbi kisokosunkban írtunk). Öregségi nyugdíj ugyanakkor a nők számára akkor is megállapítható, ha a rendelkeznek 40 évnyi jogosultsági idővel. Ezt a nyugdíjformát korkedvezményes nyugdíjnak is nevezik, ugyanis nem feltétel a nyugdíjkorhatár betöltése.

A következőkben a szolgálati és a jogosultsági idő közötti különbséget mutatjuk be.

Szolgálati idő

Szolgálati időnek azt az időszakot nevezzük, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulékfizetésre kötelezett volt, vagy amikor megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, valamint ide tartoznak a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel nem járó időszakok is.

Szolgálati időnek minősül:

  • biztosított magánszemély biztosítottsággal járó időtartama, mely idő alatt nyugdíjjárulék fizetésre volt kötelezett (pl. munkaviszony, tanulószerződés, kiegészítőtevékenységűnek nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, megbízási jogviszony, egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy)
  • táppénz, baleseti táppénzt, rehabilitációs ellátás időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
  • TGYÁS, CSED, GYED, GYES, GYET időszaka, ha az előírt nyugdíjjárulék megfizetése megtörtént
  • katonai szolgálatban eltöltötti idő
  • álláskeresési támogatás folyósításának időtartama
  • azaz idő, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősül
  • a 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
  • a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
  • az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak elismert szolgálati időt, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták
  • a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzésének időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

  • az egyéni vállalkozó biztosítottsági kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan járuléktartozása van
  • társas vállalkozó biztosítottsági kötelezettség alá vont időszakának azt a részét, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak járuléktartozása van
  • egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának biztosítottsággal rendelkező idejének azt a részét, amelyre vonatkozóan a vállalkozásnak járulék tartozása van e magánszemély után
  • a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van

Nem vehetők figyelembe azok az időtartamok, amely alatt a biztosított 30 napot meghaladóan nem részesült díjazásban vagy a biztosítása szünetelt.

Jogosultsági idő

Jogosultsági időnek minősül:

  • keresőtevékenységgel összefüggő időtartam, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok (pl. munkaviszony, szövetkezeti tagsági jogviszony, segítő családtag, megbízási jogviszony, bedolgozói jogviszony, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozói jogviszony)
  • gyermekneveléssel szerzett idők: TGYÁS, CSED, GYED, GYES, GYET és a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartama

Nem minősül jogosultsági időnek:

  • szakképző iskolai, szakmunkás iskolai időszakok
  • felsőfokú tanulmányok ideje
  • az az időszak, amikor a magánszemély munkanélküli ellátásban részesült
  • megállapodással szerzett szolgálati idő

Teljes korkedvezményes nyugdíj akkor jár, ha a munkával szerzett jogosultsági idő minimum a 32 évet eléri és emellett legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások időszaka.

Például ha az édesanya otthon van gyermekével CSED, GYED, GYES ideje alatt a gyermeke 3 éves koráig, úgy az 3 év jogosultsági időnek minősül, de több gyermek esetén az ilyen időszakok legfeljebb 8 évet számíthatnak bele a jogosultsági időbe, még akkor is, ha az anya 4 gyermekre tekintettel összesen 12 évig kapott ellátást.

Abban az esetben, ha súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel ápolási díjban részesült az édesanya, úgy elegendő munkával 30 évet összegyűjteni.

Ha a magánszemély saját háztartásában 5 gyermeket nevelt, úgy 1 évvel, minden további gyermek esetén 1-1 évvel csökken az előírt jogosultsági idő. Tehát 40 év jogosultsági idő szükséges, de 5 gyermek esetén ez 39-re csökken, 6 gyermek esetén 38-ra, és így tovább.

Míg az általános öregségi nyugdíj megállapításhoz szolgálati időre van szükség, addig a nők korkedvezményes nyugdíjának a feltétele a szükséges jogosultsági idő megszerzése.