A Tbj. törvény korábbi rendelkezései alapján 2019. december 31-ig járulékalapot képező jövedelemnek minősült:

  • az SZJA tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem
  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj
  • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj
  • a felszolgálási díj
  • a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj

Mivel 2020. január 1-jétől megszűnt a tanulószerződés (a korábban megkötött tanulószerződés a szerződés lejártáig érvényes, de új tanulószerződést 2020. január 1-jétől már nem lehet kötni), és felváltotta szakképzési munkaszerződés, így idéntől egyéni járulékalapot képező jövedelemnek minősül a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás is.

Abban az esetben, ha az adott időszakban nincs SZJA tv. szerinti adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető jövedelem, a járulék alapja a munkaszerződésben meghatározott alapbér, vagy ha a foglalkoztatás egyéb jogviszony keretében történik, úgy a szerződésben meghatározott díj.

Jövedelem híján a kiküldetésen lévő munkavállaló esetén a járulékalapot képező jövedelemnek a kiküldetést megelőző 1 év átlagában számított ténylegesen megszerzett havi bérének összege minősül, ennek hiányában a tárgyhavi alapbérét kell figyelembe venni.